Hónap: 2016 október

Antal József: Béta teszt (2045 Harminc év múlva antológia, Ad Astra) Minden le van írva, ami egy jó science-fictionba kell. Élnek a szereplők, ha nem is mind életrevaló. A szerző könyörtelen a világgal, az emberekkel, mindenkiről rossz a véleménye, és ezt állandóan hangoztatja is. A világra hányja epéjét, de ezt nagyon élvezhetően és jól olvashatóan teszi. Állandóan ugyan azt mondja, csak mindig kicsit másképp. 10 Antal József: Bónuszpálya (Galaktika 298.; Metropolis Media) A szerzőnek határozott véleménye van az emberiségről meg az ember világáról, ezért egy robottal mesélteti el a történetet, ami elsőre még cukinak  látszik, de a szerző közben állandóan "morog", és ez a kettősség nagyon izgalmassá teszi az olvasást. Persze csak "cukiként" is lehet olvasni! 9,5 Bakti Viktor: Közel az istenekhez (Új Galaxis 23.; Kódex) Három történet egybegyúrva. Valami új vallást is ki lehetett volna találni, mert a nagyon távoli jövőben járunk. A kevesebb több lett volna, akkor az olvasó együtt tudott volna érezni a szereplőkkel. 6 Bárdos Deák Ágnes: Karmafordító (Galaktika 300.; Metropolis Media) Jól olvasható mese...

2016 – ZSOLDOS PÉTER-DÍJ BÍRÁLAT - Domokos Áron Antal József: Béta teszt, Galaktika Gólem-történet a programozás korából, vagyis MI-sztori akció/kaland-zsáner keretek között. A lassan induló novella egy ember ébredezésével indít („az ember a lepedő alatt”), hogy ezt követően egy külső elbeszélőtől értesülhessünk mindenről. Hol is van: egy pincelakásban, ahol nincs ülőke a budin; ki is ő: egy bérhacker; kik a megbízói: bűnözők, akik fenyegetik és csicskáztatják, de pénzt is ígérnek; van-e esélye életben maradni: nem sok, kivéve, ha hallgat az általa és más programozók által is fejlesztett MI tanácsaira. A magányos-zseniális, de a rendszernek így is kiszolgáltatott tudós/a találmánya fölött kontrollt vesztett tudós/a teremtőjére támadó teremtmény toposzának (Gólem, Frankenstein) játékba hozása jó ötlet egy ilyen közegben, de a klisék túl erősek (hacker az odúban, gonosz megrendelő, szenegáli verőemberek), a párbeszédek terjengősebbek, szellemeskedőbbek az ideálisnál, a csattanó meg sajnos kitalálható. (Egy iNtrika nevű szuperprogramtól, aki az első pillanattól úgy beszél hősünkkel, mint egy virtigli cyber-kígyó, aki elmondja, hogy mások is programozták rajta kívül,...

Antal József: Béta tesztA közhelyek frappáns nyelvi humorral lavíroznak a profanizálás zsákutcái között. Az egymást követő mondatok néhol ölelik, néhol taszítják egymást (iNtrikusan, idegesítően), feszes lüktetést adva a szövegnek. Az események érzékletes láncolata magával húzza az olvasót egy rémes világba. B. Kósa Katalin: RulettKidolgozatlan karakterek, összecsapott történet. Bakti Viktor: Közel az istenekhezA novella felvetett problémája izgalmas – mi van, ha az isteni erő, és mindaz, amire képesek vagyunk a „hit nevében” (így az energia gyógyítás képessége is), nem Istentől származik, hanem egy idegen faj tárgyi terméke. Bakti Viktor magabiztos cselekményszövéssel és stílussal komponál. Bartos Zsuzsa: Alantas vágyA történet felépítése illogikus. A szereplők viselkedése nyers, több árnyaltság előnyére válna. Érdekesnek tartom a szempontváltást, miszerint egy android (ez nem derül ki pontosan) az ember gazdája. Bárdos Deák Ágnes: Karmafordító 1-2..A történetvezetés letisztult, a narrátori monológok érettek. Sejtető részekkel telített a novella, amelynek köszönhetően egy különleges, továbbtöprengő gondolati síkkal egészül ki a mű. Vajon mi lehet a valóság? Idő az időben, álom az álomban? A csattanó nem...